Előadás a támogatott döntéshozatal modelljéről
Prof. Amita Dhanda előadása a fogyatékosügyi Szabadegyetemen.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kara, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szervezésében kerül megrendezésre a II. SZABADEGYETEM rendezvénysorozata. Az idei névadó Justin Dart Jr., a világhírû amerikai emberjogi aktivista, aki hitelesen, érintettként állt ki a fogyatékossággal élõ emberek jogaiért, esélyegyenlõségéért. Munkásságát a legmagasabb amerikai állami kitüntetéssel ismerték el.
A Szabadegyetem - melyen a részvétel a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásának köszönhetõen az idén is ingyenes - újra az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Karának Ecseri úti épületében (1097 Ecseri út 3., A ép. II. em. 202-es terem) kerül megrendezésre.
A Szabadegyetem - melyen a részvétel a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásának köszönhetõen az idén is ingyenes - újra az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Karának Ecseri úti épületében (1097 Ecseri út 3., A ép. II. em. 202-es terem) kerül megrendezésre.
A Szabadegyetemet az idén is azzal a céllal formálják, hogy a fogyatékossággal élõ emberek társadalmi helyzetével és az esélyegyenlõséggel kapcsolatos legfrissebb tudást, ismereteket mindenki számára hozzáférhetõvé tegye.
Az előadássorozat továbbineves magyar és külföldi szakemberek részvételével, MAGYAR SZINKRONTOLMÁCSOLÁS és JELTOLMÁCSOLÁS biztosításával mutatja be a fogyatékossággal élő emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának kihívásait és jól működő gyakorlatait. A félév második elõadását 2007. november 29-én 16 órakor tartjuk, amelyen Prof. Amita Dhanda (Nalsar Egyetem, Hyderabad: India) előadását hallgatjuk és vitatjuk meg. Dhanda professzor előadása a tavalyi szabadegyetemi évad szerves folytatása: az értelmileg akadályozott, illetve pszichiátriaviselt embereket érintõ, világviszonylatban is újdonságnak számító TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL MODELLJÉRÕL tart előadást.
A téma jelentőségének megértéséhez érdemes elolvasni az MDAC gondnokságról készített kutatásának beszámolóját
A téma jelentőségének megértéséhez érdemes elolvasni az MDAC gondnokságról készített kutatásának beszámolóját
A kutatás legfontosabb megállapításai a következők: felnőtt személy van Magyarországon megfosztva cselekvőképességétől. Ez a felnőtt lakosság nagyjából 0,83%-át jelenti.
A gondnokság alá helyezettek kétharmada kizáró (az élet minden területére érvényes) vagy „általános korlátozó” gondnokság alatt áll. Ezen személyeket jelentős mértékben, önkényesen és automatikusan fosztják meg emberi jogaiktól, beleértve a tulajdonhoz, a munkához, a családi élethez, a házasságkötéshez, a választáshoz, a szabad egyesüléshez és a bíróságokhoz való hozzáférés jogát. Még ha bizonyos jogokat konkrétan nem is vonnak el az egyéntől, az eljárási jogképesség esetenkénti hiánya lehetetlenné teszi azok érvényesítését.
A gondnokság jelenti Magyarország egyetlen jogi válaszát azon személyek szükségleteire, akik segítséget igényelnek a döntéshozatal során. Léteznek egyéb alternatívák is, mint például a támogatott és segített döntéshozatal (amely keretében strukturált formában kap az egyén segítséget), az előzetes jognyilatkozat (amikor az egyén a jövőbeli funkcionális cselekvőképtelensége esetére nyilvánítja ki akaratát), vagy a meghatalmazás (amelyben a felnőtt személy előre meghatározza, hogy jövőbeli funkcionális cselekvőképtelensége esetén ki hozzon döntéseket helyette).
A gondnoksági jogszabályok túlságosan homályosak és nélkülözik az átláthatóságot: a számos jogszabályban megvalósuló szabályozás gyakran inkonzisztenciához és bizonytalansághoz vezet.
A gondnokság alá helyezettek nem kapnak elegendő információt és megfelelő képviseletet a gondnoksági eljárás során.Az eljárásokban részt vevő hivatásos személyek csak csekély mértékben vannak tudatában a gondnokság alá helyezés emberi jogi vonatkozásainak.
A gondnokság alá helyezésnek nincs alternatívája (pl. előzetes jognyilatkozatok, támogatott döntéshozatal) azon fogyatékossággal élők esetében, akik segítségre szorulnak a döntéseik meghozatalában.
Az MDAC kutatására vonatkozó korlátozások ellenére számos részt vevő hivatásos személy elkötelezettsége a gondokság alá helyezettek irányában figyelemreméltó volt. Az MDAC azt kéri a magyar kormánytól, hogy hasznosítsa ezt az elkötelezettséget teljes mértékben, annak érdekében, hogy megreformálja a gondnokságot lefedő jogszabályokat.
Jelen tanulmány számos alapelvi ajánlást fogalmaz meg, amelyeknek célja, hogy javítsa a gondnoksági jogszabályokat és gyakorlatot, és ezáltal biztosítsa a fogyatékos személyek emberi jogainak tiszteletbetartását Magyarországon. Az MDAC különösen azt sürgeti, hogy a kormány ültesse át a gyakorlatba az Országos Fogyatékosügyi Programot, és arra bátorítja a kormányt, hogy reformjainak megvalósításakor aktívan vonja be és tartsa tiszteletben a pszicho-szociális fogyatékossággal (mentális egészségi problémákkal), illetve értelmi fogyatékossággal élőket, valamint helyi és országos szervezeteiket. E tanulmány készítésének idején (2007. május) az MDAC számos civil szervezet együttműködésével arra bátorítja a kormányt, hogy reformálja meg a Polgári Törvénykönyvet; ennek keretében a szervezetek konkrét és részletes ajánlásokat fogalmaznak meg.
A gondnokság alá helyezettek kétharmada kizáró (az élet minden területére érvényes) vagy „általános korlátozó” gondnokság alatt áll. Ezen személyeket jelentős mértékben, önkényesen és automatikusan fosztják meg emberi jogaiktól, beleértve a tulajdonhoz, a munkához, a családi élethez, a házasságkötéshez, a választáshoz, a szabad egyesüléshez és a bíróságokhoz való hozzáférés jogát. Még ha bizonyos jogokat konkrétan nem is vonnak el az egyéntől, az eljárási jogképesség esetenkénti hiánya lehetetlenné teszi azok érvényesítését.
A gondnokság jelenti Magyarország egyetlen jogi válaszát azon személyek szükségleteire, akik segítséget igényelnek a döntéshozatal során. Léteznek egyéb alternatívák is, mint például a támogatott és segített döntéshozatal (amely keretében strukturált formában kap az egyén segítséget), az előzetes jognyilatkozat (amikor az egyén a jövőbeli funkcionális cselekvőképtelensége esetére nyilvánítja ki akaratát), vagy a meghatalmazás (amelyben a felnőtt személy előre meghatározza, hogy jövőbeli funkcionális cselekvőképtelensége esetén ki hozzon döntéseket helyette).
A gondnoksági jogszabályok túlságosan homályosak és nélkülözik az átláthatóságot: a számos jogszabályban megvalósuló szabályozás gyakran inkonzisztenciához és bizonytalansághoz vezet.
A gondnokság alá helyezettek nem kapnak elegendő információt és megfelelő képviseletet a gondnoksági eljárás során.Az eljárásokban részt vevő hivatásos személyek csak csekély mértékben vannak tudatában a gondnokság alá helyezés emberi jogi vonatkozásainak.
A gondnokság alá helyezésnek nincs alternatívája (pl. előzetes jognyilatkozatok, támogatott döntéshozatal) azon fogyatékossággal élők esetében, akik segítségre szorulnak a döntéseik meghozatalában.
Az MDAC kutatására vonatkozó korlátozások ellenére számos részt vevő hivatásos személy elkötelezettsége a gondokság alá helyezettek irányában figyelemreméltó volt. Az MDAC azt kéri a magyar kormánytól, hogy hasznosítsa ezt az elkötelezettséget teljes mértékben, annak érdekében, hogy megreformálja a gondnokságot lefedő jogszabályokat.
Jelen tanulmány számos alapelvi ajánlást fogalmaz meg, amelyeknek célja, hogy javítsa a gondnoksági jogszabályokat és gyakorlatot, és ezáltal biztosítsa a fogyatékos személyek emberi jogainak tiszteletbetartását Magyarországon. Az MDAC különösen azt sürgeti, hogy a kormány ültesse át a gyakorlatba az Országos Fogyatékosügyi Programot, és arra bátorítja a kormányt, hogy reformjainak megvalósításakor aktívan vonja be és tartsa tiszteletben a pszicho-szociális fogyatékossággal (mentális egészségi problémákkal), illetve értelmi fogyatékossággal élőket, valamint helyi és országos szervezeteiket. E tanulmány készítésének idején (2007. május) az MDAC számos civil szervezet együttműködésével arra bátorítja a kormányt, hogy reformálja meg a Polgári Törvénykönyvet; ennek keretében a szervezetek konkrét és részletes ajánlásokat fogalmaznak meg.
